Egy kis történet a nagy takarításról.

Van egy műterem szobám az emeleten amiben mindig rendetlenség van. Nagy szoba tele mindenféle szekrénnyel , egy nagy asztaleggyüttessel meg mindenféle papirok .Több mindent szoktam csinálni benne: olajfestményeket amikhez vásznak meg olajfesték kellenek. Egy sarokban van az álvány amin ezeket a képeket festem. Szoktam ide-oda vinni képeket a raktárszobába.Meg tussal festeni kalligráfiákat meg figurákat. Ahhoz az asztalt használom. Igazábol nagyon nagy rendetlenség van a szobában. Elöször mindig nagytakarításokat végeztem mindent szépen a helyére tettem. A képeket vissza a szekrénybe meg a papirokat. A ceruzákat külön a helyükre. Végül minden a maga polcára.
Az igazság az , hogy nehéz volt mindent felyben tartani hogy mi hol van. Hiába volt tökéletes rend akkor sem találtam meg mindent.
Mi akkor a megoldás?
Az találtam ki ,hogy csak ott takarítok ahol éppen dolgozom.Igazábol nem is takarítás hanem a munka hely előkészítése volt.Ha olajjal festettem akkor a szobámnak azt a részét raktam rendben ahol olajjal festek. Oda vittem az olaj festékeket meg a vásznakat. Ha tussal festettem akkor az asztról pakoltam el a cuccokat , hogy rá tegyem a nagy papírt. Nem zavart hogy az olajfestős helyen rendetlenség volt mert tudtam , hogy nem kell most ott dolgozni. A kész képeket persze vittem a raktárszobába meg a szekrénybe.
Még mindig rendetlenség van a szobámban.

Megbocsátás gyakorlata

Egy ideje már foglalkoztat a téma: mi is a megbocsátás és miért van rá szükség ? Úgy döntöttem hogy elindítok egy cikk sorozatot amiben elmesélem a megbocsátással szerzett tapasztalataimat és bemutatok néhány módszert amit használtam.

Sérelmek amik érnek és fályó sebeket hagynak. Ha az energia , a továbbiakban csi , szintje kicsi az ember könnyen stresszes szituácioba kerül. Ekkor ért hatást nem tudja feldolgozni vagy elhárítani - benne marad . Lehet ez egy hevesebb vitában vagy más durvaság. Ha magasabb az energia állapot - kipihent az ember , evett ivott- minek gondoljon a sérelmeire. Inkább az csinálja amit szeret , elfelejtve sebeit. Aztán megint sérelem éri és pont ott ahol a multkor. És ez addig megy amig annyira nem fáj hogy már ordítani is kár.

Hol a hiba?

Az emberi haladás feltétele hogy ne csak előre meneteljen mint valami megvadult bölény de hátra is tekintsen.Szivesen emlékszik vissza a mult szép jeleneteitöl de elháritja a kellemetleneket. Van egy mondás: addig ciripelt a tücsök amig eljött a tél-ember nehéz érzelmi állapotban , akrva akaratlanul ujra szembesül ezekkel a helyzetekkel belső párbeszéd formájában.De megoldani ujenkor is nehéz.

Sokkal elöbre lehet jutni ezeknek a helyzeteknek a belső megoldására ha magasabb energia állapotban van az ember. Ha ilyenkor felidézi a műlt sérelmét akkor sokkal könnyebb meglátni mi is volt akkor. Nem csak azt látja hogy megütötték és fáj de azt is ,hogy mik voltak ennek a körülményei és ,hogy mit hozott ez az áldozat. Ha az ember elfogadja ezt a hozományt akkor megbocsátást kap.

Mi jellemzi a magasabb energia állapotot? Feldobottság , általános derü , kreativitás.

Mivel lehet ezt a leghatékonyabban elérni ? Csung Yuan Csikung gyakorlással:)

Folyt köv...